I. rész – WordPress webfejlesztés – A WordPress telepítése

Hogy miért választottam a WordPress-t? Mivel itt gyakorlatilag nem is kell programozni; ezt a rendszert elég testreszabni és feltölteni tartalommal. A beállítások nagy része programozási ismeretek nélkül is elvégezhető. 🙂

A telepítés előtt győződjünk meg róla, hogy a szerveren rendelkezésre áll-e adatbázis szerver (MySQL vagy MariaDB), Apache vagy nginx webszerver és telepítve van-e a PHP aktuális verziója. Ezekre ugyanis mind szükségünk lesz a saját és ingyenes WordPress oldalunk elindításához. Hogy hogyan győződhetünk meg arról, hogy minden szükséges rendszer telepítve van, és készen áll? Jó megoldás a phpinfo() parancs meghívása a következő módon.

gvamosi@gergo1:/var/www/html$ cat info.php
<?php
phpinfo();
?>

Ezt a file-t ne hagyjuk később “kint’ a szerveren, mert ha valaki véletlenül megtalálja, akkor mindent kideríthet a szerverünk beállításairól! (A webszerver általában a “.php” kiterjesztésű file-okat értelmezi kódként, ezért pl. átnevezhetjük “.akarmi” kiterjesztésűre vagy törölhetjük is.) Nézzünk pár részletet a kimenetéből, ha megnyitjuk böngészőben a http://localhost/info.php cím alatt.

PHP Version 7.0.33-0+deb9u3
Apache Version Apache/2.4.38 (Debian)
MysqlI Support enabled
mysqli.default_port 3306 3306
Client API version mysqlnd 5.0.12-dev - 20150407 - $Id: b5c5906d452ec590732a93b051f3827e02749b83 $

Ezek az adatok úgy vélem magukról beszélnek. 🙂

A MySQL szerverhez unix domain socket-en keresztül és port alapon (3306) tudunk csatlakozni. A portot jól tesszük, ha kizárólag localhost-on engedélyezzük a tűzfalunkban – ez egyébként alapbeállítás -, a socket (mysqld.sock) pedig úgyis csak filerendszerben van – így kizárjuk az adatbázis közvetlen külső elérhetőségét, ezzel is növelve szerverünk biztonságát. 🙂

gvamosi@gergo1:~$ l /var/run/mysqld/
total 8
-rw-r----- 1 mysql mysql 6 Oct 5 01:11 mysqld.pid
srwxrwxrwx 1 mysql mysql 0 Oct 5 01:11 mysqld.sock
-rw------- 1 mysql mysql 6 Oct 5 01:11 mysqld.sock.lock

Ha tárhelyet bérlünk valahol, akkor általában gombnyomásra működik a WordPress telepítése. Én most a hagyományos megoldást mutatnám be röviden terminál használatával. A letöltéshez információkat az alábbi honlapon találunk.

https://hu.wordpress.org/download/

A WordPress telepítése tényleg egyszerű. Legelőször is szükségünk lesz egy új MySQL adatbázisra, felhasználóval és jelszóval – ez tárhelybérlésnél gombnyomásra történik. Egy (MySQL) adatbázis kapcsolathoz négy fontos adatra lesz szükségünk: adatbázis neve, felhasználó neve és jelszava, illetve a hoszt neve. Konzolból az alábbi módon – SQL parancsok használatával – tudunk MySQL adatbázist létrehozni.

gvamosi@gergo1:~$ mysql -u root -p
mysql> CREATE DATABASE dbname CHARACTER SET utf8 COLLATE utf8_general_ci;
mysql> CREATE USER 'user'@'localhost' IDENTIFIED BY 'password';
-- minden jog hozzárendelése az adatbázishoz a felhasználónknak
mysql> GRANT ALL PRIVILEGES ON dbname.* TO 'user'@'localhost';
mysql> FLUSH PRIVILEGES;

Ezután csupán ki kell bontanunk a letöltött állományt a megfelelő helyre, mint “gyökérbe”.

gvamosi@gergo1:/var/www/html/hegypasztor$ wget https://hu.wordpress.org/latest-hu_HU.tar.gz
..
gvamosi@gergo1:/var/www/html/hegypasztor$ tar xzvf latest-hu_HU.tar.gz
..
gvamosi@gergo1:/var/www/html/hegypasztor$ mv wordpress/* .

Eközben a következő – WordPress webes telepítés előtti – képernyő fogad bennünket a http://localhost/hegypasztor/ webcím alatt.

Ezután a wp-config-sample.php állományt át kell másolnunk a wp-config.php állományba, majd kitöltenünk az adatbázis-hozzáférést és a titkos kulcsokat – ahogy a magyar nyelvű dokumentáció írja – pl. egy vi editorral.

gvamosi@gergo1:/var/www/html/hegypasztor$ cp wp-config-sample.php wp-config.php
gvamosi@gergo1:/var/www/html/hegypasztor$ vi wp-config.php

Mihelyst elkészülünk a wp-config.php file kitöltésével, és megnyomtuk a “Rajta!” gombot, az alábbi képernyőt láthatjuk.

Ezután a webes felületen pár mező (honlapnév, webes adminisztrátor felhasználó neve és jelszava) kitöltésével gombnyomásra települ a WordPress honlapunk.

És máris az első bejelentkezésünknél tartunk.

Ezután vethetünk egy pillantást az alap honlapunkra. Ez a kiindulási pontunk a fejlesztéshez! Mivel be vagyunk jelentkezve adminisztrátorként, ezért a képernyő tetején egy menüsort találunk.

Illetve megnézhetjük az adminisztrátori képernyőt, a vezérlőpulttal. 🙂

Mit értünk webprogramozás, webfejlesztés alatt

A 21. századra rárobbant az információs kor. A World Wide Web, azaz a WWW kora, az Internet multimédia-tartalommal bíró kommunikációs csatornája, a kiszolgáló oldali (web)szerverek – ez volna az Apache vagy az nginx -, és a kliens oldali böngészők – Chrome, Firefox, Edge – kommunikációjaként előálló interakció. Az egész Internet lényegében tekinthető egy online adatfeldolgozó, -tároló és -továbbító rendszernek. Ezért fontos beszélni az adatok tárolására és feldolgozására szolgáló többnyire SQL alapú adatbázis szerverekről is – ezek a MySQL vagy a MariaDB -, illetve a szerver oldali adatfeldolgozó script-ekről, azaz webszerverbe ágyazott szoftverrendszerekről is, melyek sok esetben Perl és PHP nyelveken íródnak. Fontos még említeni a kliens oldal legütősebb script-nyelvét, a JavaScript-et. Legismertebb képviselője a széles körben elterjedt JavaScript könyvtár, a jQuery (https://jquery.com). Az adatok továbbítása valójában a hálózaton keresztül valósul meg, mindig kliens-szerver kommunikációban – lévén ugyanis a szerver egyszerre több klienst is kiszolgál, továbbá a szerverek egymással is tudnak beszélgetni, de adott esetben egy kliens is egyszerre több szerverhez kapcsolódhat. 🙂 Jelen írás a fentiekben leírtak bemutatásával szeretne foglalkozni.

A webfejlesztés tehát minden esetben egy szoftver-rendszerben történik. Egy jó kiindulási szoftver környezet található az alábbi linken.

https://www.apachefriends.org/hu/index.html

Ebben az írásomban szeretném az operációs rendszer, az adatbázis szerver, a webszerver és a kliens oldal összhangját három esettanulmányon keresztül bemutatni. Egyébként a fenti link alatt található XAMPP-ot hívják még LAMP-nak is. Szinte mindegy, hogy melyik variánst vesszük, ugyanaz az eredmény. 🙂 Ez az architektúra (szoftverépítészeti megoldás) igen elterjedt és nagy népszerűségnek örvend, többek között a nem enterprise (nem nagyvállalati vagy nagy volumenű üzleti) felhasználási területen.

https://hu.wikipedia.org/wiki/LAMP_(szoftvercsomag)

Megjegyezném, hogy ezen technológiák ismerete enterprise megoldások kiindulási pontja lehet, illetve hogy nagy dolgokat is meg lehet a segítségükkel valósítani. 🙂

A három esettanulmány – három rész – rendre a következők lesznek:

1. A nyílt forráskódú, PHP-ban írt WordPress (https://hu.wordpress.org/), weboldalak, blogok és egyéb webes alkalmazások motorjának bemutatása egy webalkalmazáson keresztül.
2. A nyílt forráskódú CodeIgniter (http://codeigniter.hu/) PHP keretrendszer megismertetése egy webalkalmazáson keresztül. Ez a keretrendszer a letisztult MVC (Model – View – Controller) programtervezési mintát (Design Patterns) követi.
3. Harmadikként pedig a 30 éve folyamatosan fejlesztett Perl nyelven fogunk webalkalmazást, azon belül is klasszikus CGI-t (Common Gateway Interface https://hu.wikipedia.org/wiki/Common_Gateway_Interface) illetve FastCGI-t írni, hova tovább mod_perl Apache beépülő modul (https://en.wikipedia.org/wiki/Mod_perl) alkalmazást. 🙂

Végül lássuk egy szemléltető diagramon az MVC pattern-t. A lényege, hogy mindent a Controller (vezérlő) végez, a modellváltoztatást is, és a felhasználó nézetének változtatását is. 🙂