GitHub-on elérhető az egész könyv összes forrása, DB.dump-jai, illetve minden Apache config az alábbi címen.
Selenium teszt a böngészőből
Először is letöltjük a Selenium IDE-t a https://www.selenium.dev/ webcímről. Ez egy ipari standard a webalkalmazások automatizált teszteléséhez. Van robusztus megoldása is, a Selenium WebDriver, illetve elosztott teszteléshez a Selenium Grid. Nekünk bőven megfelel egy Chrome plugin a fejlesztő Debian 10.7 Linux gépemre – ahol Chrome-ot használok. Ez a plugin Selenium IDE része. Segítségével elég egyszerűen megnyomhatjuk a “like” gombot mondjuk ezerszer. 🙂
Miután beinstalláltuk a Chrome plugin-t (bővítményt), felvesszük a teszt esetet mintegy makróként, majd lejátszuk. Látható, hogy növekszik a like-ok száma. Lássuk a record/play képernyőrészleteket!.


Ennyi dióhéjban a webalkalmazások tesztelése. Tetszőleges teszt-utakat, teszt-eseteket vehetünk fel egy bonyolultabb weblap esetén, ahogy itt ezt egyszerűen “click”-nek neveztük a “mylike” nevű tesztünkben. Innentől ezt a scriptet bejátszhatjuk a robusztus script-futtató Selenium alrendszerekbe is akár. 🙂
A futtatást nézve egy másodperc alatt lefut a teszt oldal újratöltéssel együtt – persze ez nem mérvadó adat. Többet a skálázhatóságról, azaz a teljesítményről csak akkor tudhtunk meg, ha automatizáljuk pl. Selenium JavaScript motorral a végrehajtást.

A Selenium JavaScript kliens és WebDriver az alábbi oldalakról tölthető le:
https://www.selenium.dev/downloads/
https://www.npmjs.com/package/selenium-webdriver/v/4.0.0-alpha.8
Egyelőre többet erről nem árulok el, mert elvenném a tesztelők kenyerét. Annyit azonban elmondhatok programozóként, hogy egyszerű JavaScript-ben automatizálható a tesztelési folyamat, sőt: terheléses tesztelés is könnyen elvégezhető.
Teszt-világban kétféle filozófia létezik amúgy: ellenséges tesztelő (és coder) illetve a barátságos. Én ez utóbbit támogatom. Együttműködve jobb eredményt érhet el a fejlesztő és a teszt csapat. 🙂
Biztos ami biztos, ráeresztettem a https://wlammpp.wordpress.com/2020/08/14/meres-cgi-bash-perl-c-fastcgi-vagy-mod_perl-melyik-a-gyorsabb/ fejezetben írt parancssori script-et 1000x, hogy mennyi idő alatt fut le a mod_perl “like” alkalmazásunk tesztüzemben. Íme az eredmény.
gvamosi@gergo1:~/Documents/http_meres$ l total 4 -rwxr-xr-x 1 gvamosi gvamosi 196 Aug 14 04:31 1000times_curl.sh gvamosi@gergo1:~/Documents/http_meres$ ./1000times_curl.sh http://localhost/perl/mylike-dbi.cgi 1610127040.356192334 1610127051.815938599 11.459746265
11,5 másodperc – ez adatbázis eléréssel 1000 lekérésre nem rossz teljesítmény! Nos, Mr. Zuckerberg, érdeklődik az ultragyors like-megoldásom iránt? 🙂
A “like” gomb működése és a cookie-k
Nézzük a két részletet, amelyek az előző részből kimaradtak. Az első rész a számláló növeléséért felelős. Ezt egy sima adatbázis UPDATE végzi a DBI interfészen keresztül. Fontos, hogy a finish()
metódussal felszabadítsuk az utasítást, különben “lógna” a levegőben azaz a memóriában. A cookie-zás (sütizés) az egy kliensből történő többszöri like-olás megakadályozását szolgálja és az üzenetfejlécben állítjuk illetve kérdezzük le, mégis teszt célokból jelen kódban ki van “ütve”.
my $cookie = $r->headers_in->get('Cookie');
my $uri = URI::Encode->new( { encode_reserved => 1 } );
my $uri_encoded_referer = $uri->encode($http_referer);
#print $uri_encoded_referer;
my $wasliked = $cookie ne '' && $cookie =~ /$uri_encoded_referer/;
if ($like && ! $wasliked ) {
# increment counter
my $sthupd = $dbh->prepare('UPDATE mylike SET counter = counter + 1 WHERE approved = 1 and referer = ?');
$sthupd->execute($http_referer);
$sthupd->finish();
my $cookie = CGI::Cookie->new(-name => 'mylike'.$http_referer,
-value => 'SET');
$r->headers_out->set('Set-Cookie' => $cookie);
$wasliked = 1;
# !! TEST ONLY !! temporary turn off cookie-mechanism !! COMMMENT OUT FOLLOWING TWO LINES FOR USE !!
$r->headers_out->set('Set-Cookie' => '');
$wasliked = 0;
}
A like
változó értékadása az előző részben szerepel, a GET metódus révén átadott paraméterként kerül kiértékelésre. Az alábbi gomb onclick javascript eseményéből kerül meghívásra like=1
URI változóként.
my $req = CGI->new($r);
my $like = $req->param('like');
A második kimaradt részecske maga a “like” gomb megjelenítéséért felelős. Ha már like-oltuk az oldalt, akkor disabled
a gomb, azaz nem lehet többször megnyomni. 🙂
print "<input type=\"button\" onclick=\"\$('#mylike').load('http://localhost/perl/mylike-dbi.cgi?like=1');\" value=\"like\" ".($wasliked?'disabled ':'')."/>\n";
És akkor nézzük meg a kimenetet!

Ennyi! That’s all! 🙂
Megjegyzés: azért a felhasznált javascript miatt ügyelni kell arra, hogy a site-unk include-olja script forrásként a jquery lib-eket.
Az utolsó részben megnézzük, hogyan lehet letesztelni illetve a teherbírását megmérni a like modulunknak.
A like-számlálójának működése, a REFERER a HTTP fejlécből
Minden további leírás helyett ideollózom a mylike-dbi.cgi
azon részeit, amelyek a like-ok számának megjelenítéséért felelősek, illetve amelyek az első bejegyzés létrehozására alkalmasak.
#!/usr/bin/perl
use strict;
use warnings;
use DBI;
use Apache2::RequestRec ();
use Apache2::RequestUtil ();
use CGI;
use CGI::Cookie;
use URI::Encode;
my $r = Apache2::RequestUtil->request;
my $req = CGI->new($r);
my $like = $req->param('like');
#print $like;
my $http_referer = $ENV{'HTTP_REFERER'};
my $dbh = DBI->connect('DBI:mysql:mylike', 'mylike', 'mylike1'
) || die "Could not connect to database: $DBI::errstr";
if ($http_referer) {
# LIKE BUTTON CODE WAS HERE ##################
my $sth = $dbh->prepare('SELECT id FROM mylike WHERE approved = 1 and referer = ?');
$sth->execute($http_referer);
my @result = $sth->fetchrow_array();
my $len = @result;
#print "numof result $len\n";
$sth->finish();
if ($len == 0) {
# insert data into the links table
my $sql = "INSERT INTO mylike (referer) VALUES(?)";
my $stmt = $dbh->prepare($sql);
# execute the query
if($stmt->execute($http_referer)) {
# ok
#print "Mylike $http_referer inserted successfully";
}
$stmt->finish();
}
$sth = $dbh->prepare('SELECT counter FROM mylike WHERE approved = 1 and referer = ?');
$sth->execute($http_referer);
@result = $sth->fetchrow_array();
print "$result[0] like(s)<br>\n";
# LIKE BUTTON CODE WAS HERE ##################
$sth->finish();
} else {
# test
my $results = $dbh->selectall_hashref('SELECT * FROM mylike', 'id');
foreach my $id (keys %$results) {
print "!!TEST!! ID $id: referer is $results->{$id}->{'referer'}, counter is $results->{$id}->{'counter'}\n";
}
}
$dbh->disconnect();
A kód magyarázata.
Kivesszük a fejlécből a HTTP_REFERER-t. Ha ez definiált, akkor “éles” működés, ha nem akkor tesztüzemmód. Tesztüzemben az alábbi kimenetet kapjuk.

Látható, hogy két REFERER szerepel az adatbázisunkban. Ezeket sorolja fel tesztüzemmódban a script.
Éles üzemnél megvizsgálja a programunk, hogy létezik-e adatbázis-bejegyzés adott REFERER-rel. Ha még nincs, létrehoz egyet 0-ás like-oltsággal. 🙂 Ezután egy sima print
utasítással kijelzi a kedvelések számát.
A következő részben megnézhetjük magának a “like” gombnak is a működését és a mögötte álló programkódot is. Ebben a forrásban ezt a
# LIKE BUTTON CODE WAS HERE ##################
részek jelölik.
A SELECT-jeinkben az approved = 1
az adminisztrátori funkció további lehetőségét hordozza magában. Tehát le lehet “tiltani” egy-egy beágyazást.
Látható a kód elején a use
kulcsszavaknál, hogy használunk egynéhány modult. 🙂 Szinte gyerekjáték a Perl programozás.
Megjegyzem, hogy ez a like megvalósítás különböző webcímű (URI) weboldalanként ad lehetőséget like-olásra. Egy webcímen belül több like nem lehet. Nem a tökély a cél, csupán a megvalósíthatóság bemutatása.
A Hello World! mod_perl DBI alkalmazás
A /etc/apache2/conf-enabled/mod_perl.conf
file-t az alábbiak szerint módosítottuk.
PerlModule ModPerl::Registry
Alias /perl /var/www/perl
<Directory /var/www/perl>
AddHandler perl-script .cgi .pl
PerlResponseHandler ModPerl::Registry
Options +ExecCGI
</Directory>
Lehet saját handler-t is írni, de most enm tértünk ki erre a lehetőségre. 🙂
Nézzük a hello-world-dbi.cgi
programocskánkat majd a beágyazását az apartman “Képek” oldalába.
#!/usr/bin/perl
use strict;
use warnings;
use DBI;
use Apache2::RequestRec ();
use Apache2::RequestUtil ();
my $r = Apache2::RequestUtil->request;
print "The referer in your HTTP-Header is: ", $ENV{'HTTP_REFERER'}, "\n";
my $dbh = DBI->connect('DBI:mysql:mylike', 'mylike', 'mylike1'
) || die "Could not connect to database: $DBI::errstr";
print "<br>\n";
my $results = $dbh->selectall_hashref('SELECT * FROM mylike', 'id');
foreach my $id (keys %$results) {
print "Value of ID $id is $results->{$id}->{'referer'}\n";
}
$dbh->disconnect();
Használjuk a DBI és az új Apache2-es Request modulokat, majd lekérdezzük a HTTP_REFERER-t illetve egy select-tel belefetchelünk az adatbázisba. 🙂
Figyelem! Nagyon fontos a helyes beállítás az apache config oldalon.
A kis appunkat beágyazzuk mint widget-et az alábbi módon.
<div id="mylike"></div>
<script>$("#mylike").load("http://localhost/perl/hello-world-dbi.cgi</script>
És akkor lássuk az eredményt.

MySQL adatbázis és a Perl DBI és DBD::mysql modulok
Az adatbázis egyszerűen egyetlen egy táblából áll. Nézzük az SQL DDL kódot!
CREATE TABLE mylike (
id BIGINT UNSIGNED AUTO_INCREMENT PRIMARY KEY,
referer VARCHAR(200) NOT NULL,
counter DECIMAL(9) NOT NULL DEFAULT 0,
approved TINYINT NOT NULL DEFAULT 1,
created TIMESTAMP DEFAULT CURRENT_TIMESTAMP,
updated TIMESTAMP DEFAULT CURRENT_TIMESTAMP ON UPDATE CURRENT_TIMESTAMP
);
Pár különleges megjelölést használunk a séma létrehozásakor. Alapértékeket állítunk be a DEFAULT kódszóval, illetve AUTO_INCREMENT-tet használunk, tehát automatikus id generálást, sőt: UPDATE esetén az updated mező értéke az aktuális időpőponttal automatikusan frissül!
Parancssorból a mysql paranccsal “játszhatjuk be” az új adatbázisba új felhasználóval a DDL kódrészletet. Az adatbázis és a felhasználó létrehozása az alábbi módon történik, root-kéni futtatva a mysql parancsokat. Sima copy’n’paste. 🙂
CREATE DATABASE mylike CHARACTER SET utf8 COLLATE utf8_general_ci;
CREATE USER 'mylike'@'localhost' IDENTIFIED BY 'mylike1';
GRANT ALL PRIVILEGES ON mylike.* TO 'mylike'@'localhost';
FLUSH PRIVILEGES;
Szükség esetén a “use mylike” paranccsal jelöljük ki a használt adatbázist, amikor a táblát hozzuk létre. 🙂
Teszteljük le a létrehozott adatbázis táblánkat!
mysql> insert into mylike (referer) values ('http://localhost/valami');
Query OK, 1 row affected (0.01 sec)
mysql> select * from mylike;
+----+-------------------------+---------+----------+---------------------+---------------------+
| id | referer | counter | approved | created | updated |
+----+-------------------------+---------+----------+---------------------+---------------------+
| 1 | http://localhost/valami | 0 | 1 | 2021-01-06 15:00:35 | 2021-01-06 15:00:35 |
+----+-------------------------+---------+----------+---------------------+---------------------+
1 row in set (0.01 sec)
mysql>
A Perl megfelelő moduljait az adatbázis-eléréshez installálni szükséges. Ezek a Perl Database Interface illetve a megfelelő Perl DBI Database Driver (https://metacpan.org/pod/DBI::DBD) Ezt a Debian 10.7-ünk alatt az alábbi módon tehetjük meg.
root@gergo1:~# apt-get install libdbi-perl libdbd-mysql-perl
Reading package lists… Done
Building dependency tree
Reading state information… Done
The following packages were automatically installed and are no longer required:
libappindicator3-1 libindicator3-7
Use 'apt autoremove' to remove them.
Suggested packages:
libclone-perl libmldbm-perl libnet-daemon-perl libsql-statement-perl
The following NEW packages will be installed:
libdbd-mysql-perl libdbi-perl
0 upgraded, 2 newly installed, 0 to remove and 4 not upgraded.
Need to get 896 kB of archives.
After this operation, 2,464 kB of additional disk space will be used.
Get:1 http://httpredir.debian.org/debian buster/main amd64 libdbi-perl amd64 1.642-1+deb10u1 [775 kB]
Get:2 http://httpredir.debian.org/debian buster/main amd64 libdbd-mysql-perl amd64 4.050-2 [121 kB]
Fetched 896 kB in 1s (1,535 kB/s)
Selecting previously unselected package libdbi-perl:amd64.
(Reading database … 533195 files and directories currently installed.)
Preparing to unpack …/libdbi-perl_1.642-1+deb10u1_amd64.deb …
Unpacking libdbi-perl:amd64 (1.642-1+deb10u1) …
Selecting previously unselected package libdbd-mysql-perl:amd64.
Preparing to unpack …/libdbd-mysql-perl_4.050-2_amd64.deb …
Unpacking libdbd-mysql-perl:amd64 (4.050-2) …
Setting up libdbi-perl:amd64 (1.642-1+deb10u1) …
Setting up libdbd-mysql-perl:amd64 (4.050-2) …
Processing triggers for man-db (2.8.5-2) …
root@gergo1:~#
Megjegyzés: installálhatjuk a szükséges modulokat a Perl CPAN modulkezelőjén belül is a cpan paranccsal a konzolról, de akkor elveszítjuk a rendszerhez szállított előrecsomagolt szoftverek előnyeit. Különleges csomagokhoz valóban hasznos kiegészítő lehet a Perl CPAN modulja (https://www.cpan.org/).
A következő bejegyzésben megnézzük hogyan lehet mod_perl-ben adatbázist elérni web-ről egy Perl Hello World! kóddal. 🙂
A “like” alkalmazás előtt
Mit is kell tudjon egy tetszőleges oldalba beágyazható like alkalmazás? Tulajdonképpen esetünkben arról van szó, hogy egy tetszőleges oldalon a weblapról egy tetszésnyilvánítást rögzíthessünk illetve kijelezzük a tetszésnyilvánítások számát. Nyilvánvalóan adatbázisra lesz szükségünk a dinamikus működés biztosításához.
I. Először is két részre kell bontsuk a megvalósítást. Van egy számláló-kijelzés funkciónk, azaz hogy hány like volt eddig illetve egy “like” gomb, hogy a számláló értékét növelhessük. Továbbá beágyazhatóvá kell tennünk egy tetszőleges weboldalba a funkciót. Innentől like-widget-ről beszélhetünk (https://hu.wikipedia.org/wiki/Vez%C3%A9rl%C5%91elem).
II. Másodszor is hozzá kell kötnünk a like widget-ünket a megjelenés helyéhez. Ez a funkcionalitás a REFERER HTTP fejléc attribútum adatbázisban letárolásával és vizsgálatával oldható meg. Ez az attribútum a hivatkozott oldal címét tartalmazza (https://hu.wikipedia.org/wiki/Referer). Innen fogjuk tudni, hogy melyik a “hívó” webcím.
III. Harmadszor pedig meg kell vizsgálnunk, hogy a like funkciót felhasználóhoz vagy böngésző példányhoz kössük-e nyilvánvalóan azért, hogy ne lehessen egy személynek többször like-olnia ugyanazon a helyen. Ha felhasználóhoz kötjük, úgy a facebook stílusú megoldást kapjuk. Ez nekünk azonban túl bonyolult volna, így egyszerűen a böngészőben fogunk letárolni egy cookie-t, hogy az adott kliensen már történt egy like-olás azaz egy tetszésnyilvánítás adott webcímre.
A tervezési megfontolások nagyjából ennyit tesznek ki. Még foglalkozhatnánk a színes-szagos külcsínyről is, de azt most elhanyagoljuk. Egyszerűen egy félkövér szám lesz a like-ok száma, alatta pedig sortöréssel egy “like” feliratú gomb. Ha nem “szürke” azaz “disabled”, akkor adott kliens még nem like-olt, azaz lehet like-olni. Ennyi. 🙂
Mérés – CGI (bash/perl/C), FastCGI vagy mod_perl? Melyik a gyorsabb? :)
És akkor jöjjön az igazság órája! Nézzük meg, hogy az előző két fejezet kis webalkalmazásai közül melyek a leggyorsabbak. Természetesen egy komplex webalkalmazás mérése beszédesebb volna, de reményeim szerint 1000 mérésből a curl programcsomag segítségével egy egyszerű script segítségével is ki tudjuk deríteni, hogy mi a helyzet.
Kiindulás. A rendszer load-ja (leterheltsége) az utolsó 5 percben 1,19. Alacsony. Ez ahogy később kiderült, nem is válltozik. 🙂 És igen, a notebook 161 napja nem volt újraindítva. 🙂
gvamosi@gergo1:/var/www/perl$ uptime
04:07:48 up 161 days, 5:02, 1 user, load average: 1.68, 1.19, 1.02
Nézzük a mérést végző script-ünket!
#!/bin/bash
START=`date +%s.%N`
echo $START
for ((i=1;i<=1000;i++));
do
curl -s $1 2>&1> /dev/null
done
END=`date +%s.%N`
RUNTIME=$(echo "$END - $START" | /usr/bin/bc)
echo $END
echo $RUNTIME
Ez egy egyszerű script. Az időt méri, és a parancssorban kapott első paraméterre mint URL-re meghívja a curl parancs segítségével a webalkalmazásunkat.
MÉRÉS I. CGI, bash script. http://localhost/cgi-bin/counter.sh – 13,76 másodperc.
gvamosi@gergo1:~/Documents/http_meres$ ./1000times_curl.sh http://localhost/cgi-bin/counter.sh
1597372454.016087696
1597372467.780319906
13.764232210
MÉRÉS II. CGI, perl. http://localhost/cgi-bin/counter.pl – 16,75 másodperc.
gvamosi@gergo1:~/Documents/http_meres$ ./1000times_curl.sh http://localhost/cgi-bin/counter.pl
1597372699.883363458
1597372716.637874845
16.754511387
MÉRÉS III. CGI, natív C. http://localhost/cgi-bin/counter.cgi – 12,37 másodperc.
gvamosi@gergo1:~/Documents/http_meres$ ./1000times_curl.sh http://localhost/cgi-bin/counter.cgi
1597372832.246672103
1597372844.623081288
12.376409185
MÉRÉS IV. FastCGI, perl. http://localhost/cgi-bin/counter.pl.fcgi – 10,19 másodperc.
gvamosi@gergo1:~/Documents/http_meres$ ./1000times_curl.sh http://localhost/cgi-bin/counter.pl.fcgi
1597372942.444961716
1597372952.635298535
10.190336819
MÉRÉS V. mod_perl. http://localhost/perl/counter-mod_perl.cgi – 10,51 másodperc.
gvamosi@gergo1:~/Documents/http_meres$ ./1000times_curl.sh http://localhost/perl/counter-mod_perl.cgi
1597373028.237804238
1597373038.753424598
10.515620360
Látható, hogy bár igen egyszerű a webalkalmazás, csupán pár sor, a várható mérési eredményeket hozta. A leglassabb a sima perl CGI, gyorsabb a bash script illetve a natív C, míg a FastCGI illetve a mod_perl a leggyorsabbak. 🙂
És akkor egy (viszonylag régi) összehasonlító mérés a net-ről (https://stackoverflow.com/questions/382798/mod-perl-vs-mod-fastcgi). 🙂
cgi - 1200+ requests per minute
mod_perl - 6000+ requests per minute (ModPerl::PerlRun only)
fast_cgi - 6000+ requests per minute
mod_perl - 6000+ requests per minute (ModPerl::Registry)
servlets - 2438 requests per minute.
Megjegyzés: ez egy egyszerű tesztelési eljárás alapbeállításokkal (Apache) szerveroldalon, helyi gépen, 8GB memóriával, 4 magos processzorral és SSD háttértárral. Lehetne több szerverpéldányt indítani, párhuzamosítani, azaz egyszerre több kliensről tesztelni. Alapvetően idő és tárkorlátos minden számítástechnikai eljárás, szoftver, illetve program. Tehát CPU és memória/háttértár. A webes tesztekbe ezen kívül a hálózati sebesség is beleszámít(hat).
Egyszerű számláló FastCGI perl és mod_perl implementációban
A FastCGI abban különbözik a CGI-től, hogy amíg a CGI egy kérésre egy folyamatot hoz létre a szerveren, a FastCGI újbóli futásra képes, újbóli betöltődés nélkül, ezáltal több kérést tud kiszolgálni egységnyi idő alatt, tehát nagyobb teljesítményt lehet vele elérni. Részletek itt https://en.wikipedia.org/wiki/FastCGI.
Ha ilyet szeretnénk fejleszteni, először is installánunk kell az alapból nem telepített FastCGI Apache modul-t. Modul leírás itt https://httpd.apache.org/mod_fcgid/mod/mod_fcgid.html. Ez az alábbi módon lehetséges.
root@gergo1:~# apt-get install libapache2-mod-fcgid
Majd nézzük a /etc/apache2/mods-enabled/fcgid.conf
configurációs file tartlamát.
<IfModule mod_fcgid.c>
FcgidConnectTimeout 20
<IfModule mod_mime.c>
AddHandler fcgid-script .fcgi
</IfModule>
</IfModule>
Ezután hozzuk létre az első, perl nyelvű counter.pl.fcgi
programocskát a cgi-bin
könyvtárunkban.
#!/usr/bin/perl
use FCGI;
my $count = 0;
my $request = FCGI::Request();
while($request->Accept() >= 0) {
print("Content-type: text/html\r\n\r\n", ++$count);
}
Látható, hogy az FCGI kérés többször lefuthat. Ha ezt az oldalt pl. hétszer frissítjük böngészőben a http://localhost/cgi-bin/counter.pl.fcgi cím alatt, akkor egy 7-es számot fog kiírni. 🙂
Megjegyzem, ha nincs az FCGI modul telepítve a perl-en belül, akkor a cpan paranccsal tudjuk ezt megtenni. A CPAN a perl csomagkezelője https://www.cpan.org/.
Most nézzük a mod_perl
implementációt is! Először is szükségünk lesz az Apache modulra.
root@gergo1:~# apt-get -y install libapache2-mod-perl
Ezután nézzük meg a /etc/apache2/conf-available/mod_perl.conf konfigurációs állományt.
# create new
# for example, set PerlRun mode under the "/var/www/perl"
PerlSwitches -w
PerlSwitches -T
Alias /perl /var/www/perl
<Directory /var/www/perl>
AddHandler perl-script .cgi .pl
PerlResponseHandler ModPerl::PerlRun
PerlOptions +ParseHeaders
Options +ExecCGI
</Directory>
<Location /perl-status>
SetHandler perl-script
PerlResponseHandler Apache2::Status
Require ip 127.0.0.1 10.0.0.0/24
</Location>
Majd az “élesítő” parancsokat.
root@gergo1:~# a2enconf mod_perl
Enabling conf mod_perl.
To activate the new configuration, you need to run:
systemctl reload apache2
root@gergo1:~# systemctl reload apache2
Végül írjuk meg a perl programunkat counter-mod_perl.cgi
néven.
#!/usr/bin/perl
use strict;
use warnings;
print "Content-type: text/html\n\n";
my $a = 0;
&number($a);
sub number {
my($a) = @_;
$a++;
print "number \$a = $a";
}
Ez a kis programocska a http://localhost/perl/counter-mod_perl.cgi cím alatt annyit ír ki, hogy number $a = 1. 🙂
A dokumentáció szerint (https://perl.apache.org/start/index.html) egy pici változtatással 100x-os sebességnövekedést érhetünk el a script-nél (https://perl.apache.org/start/tips/registry.html). Ezt meg is fogjuk mérni a következő fejezetben! 🙂
Alias /perl /var/www/perl
<Directory /var/www/perl>
AddHandler perl-script .cgi .pl
# comment out PerlRun mode and add Registry mode like follows
#PerlResponseHandler ModPerl::PerlRun
PerlResponseHandler ModPerl::Registry
PerlOptions +ParseHeaders
Options +ExecCGI
</Directory>
A mod_perl implementáció esetén az Apache szerverünk a kódot a memóriában tartja, és ott “fordítja”, ezért gyorsabb.
Egyszerű CGI számláló bash, perl és C nyelveken
Először is engedélyezzük a cgi modul-t az Apache webszerverünkben. Ez pár sor Debian 10.5 alatt root-ként (rendszergazdaként).
root@gergo1:/etc/apache2/mods-enabled# ln -s ../mods-available/cgi.load
root@gergo1:/etc/apache2/mods-enabled# ls -l
..
lrwxrwxrwx 1 root root 26 Aug 12 02:24 cgi.load -> ../mods-available/cgi.load
root@gergo1:/etc/apache2/mods-enabled# service apache2 reload
root@gergo1:/etc/apache2/conf-enabled# ls -l
..
lrwxrwxrwx 1 root root 36 Aug 28 2017 serve-cgi-bin.conf -> ../conf-available/serve-cgi-bin.conf
Nézzük a serve-cgi-bin.conf
konfigurációs file tartalmát!
<IfModule mod_alias.c>
<IfModule mod_cgi.c>
Define ENABLE_USR_LIB_CGI_BIN
</IfModule>
<IfModule mod_cgid.c>
Define ENABLE_USR_LIB_CGI_BIN
</IfModule>
<IfDefine ENABLE_USR_LIB_CGI_BIN>
ScriptAlias /cgi-bin/ /usr/lib/cgi-bin/
<Directory "/usr/lib/cgi-bin">
AllowOverride None
Options +ExecCGI -MultiViews +SymLinksIfOwnerMatch
Require all granted
</Directory>
</IfDefine>
</IfModule>
Látható, hogy a /usr/lib/cgi-bin
könyvtárban kell létrehozzuk a számlálóinkat bash, perl és C nyelveken. Nézzük az elsőt bash shell script nyelven!
#!/bin/bash
printf "Content-type: text/html\n\n"
let COUNTER++
printf "$COUNTER\n"
És akkor teszteljük le parancssorból, majd web-en!
gvamosi@gergo1:/usr/lib/cgi-bin$ chmod +x counter.sh
gvamosi@gergo1:/usr/lib/cgi-bin$ ./counter.sh
Content-type: text/html
1
Látható, hogy 1-et ír ki, ha parancssorban futtatjuk.
Ha megnézzük weben is a http://localhost/cgi-bin/counter.sh cím alatt, ugyanez az eredmény. Látható, hogy elég a Content-type beállítása a válasz fejlécében, majd kettő soremelés után bármit kiírathatunk. 🙂
A Content-type egyébként az ún. media type (régebben MIME type) értéket tartalmazza. Részletek: https://en.wikipedia.org/wiki/Media_type.
És akkor nézzük ugyanezt perl nyelven!
#!/usr/bin/perl
use strict;
use warnings;
print "Content-type: text/html\n\n";
my $a = 0;
&number();
sub number {
$a++;
print "number \$a = $a\n";
}
A parancs kimenete hasonlatos mind parancssorban, mind a http://localhost/cgi-bin/counter.pl webcím alatt.
gvamosi@gergo1:/usr/lib/cgi-bin$ chmod +x counter.pl
gvamosi@gergo1:/usr/lib/cgi-bin$ ./counter.pl
Content-type: text/html
number $a = 1
Végül nézzük meg C nyelven. Megjegyzem: a C nyelvű scriptet a gcc programcsomag segítségével le kell fordítanunk. 🙂
#include <stdio.h>
int i=0;
int incrementcount()
{
i++;
return i;
}
int main()
{
printf("Content-type: text/html\n\n");
printf("The current count is: ");
printf("%d\n", incrementcount());
return 0;
}
És akkor nézzük meg a fordítást majd a kimenetet. Ugyanez lesz látható a http://localhost/cgi-bin/counter.cgi webcím alatt is.
gvamosi@gergo1:/usr/lib/cgi-bin$ gcc counter.c -o counter.cgi
gvamosi@gergo1:/usr/lib/cgi-bin$ ls -l
total 32
-rw-r--r-- 1 gvamosi gvamosi 216 Aug 12 03:05 counter.c
-rwxr-xr-x 1 gvamosi gvamosi 16720 Aug 12 03:05 counter.cgi
-rwxr-xr-x 1 gvamosi gvamosi 158 Aug 12 02:47 counter.pl
-rwxr-xr-x 1 gvamosi gvamosi 84 Aug 12 02:37 counter.sh
gvamosi@gergo1:/usr/lib/cgi-bin$ ./counter.cgi
Content-type: text/html
The current count is: 1
Bámulatos, nem? 🙂 Hogy mire lesz jó ez az egész három különböző nyelvű, méghozzá benne egy natív C implementáció is? A következő fejezetekben kiderül!
Megjegyzés: natívan, bár gyorsabb a végeredmény, azért nem fejlesztünk többnyire, mert rendkívül bonyoluttá válik összetett oldalak esetén a programkód. Továbbá elég egy pici hiba, és már is “vulnerable”, azaz sérülékeny lehet a weboldalunk, amit a hacker-ek ún. exploit-tal ki tudnak használni, azaz adott esetben fel is törthetik az oldalainkon keresztül a szervereinket.