Amennyiben egy tárhelyszolgáltatónál vagyunk vagy vesszük a fáradságot beállítani a dolgokat, úgy pár kattintással is telepíthetjük a widget-et. A kettes adminisztrátori képernyőn a Bővítmények / Új hozzáadása menüpont alól indul a telepítés.
Keresősztringnek a calendar-t adom meg.
Innen a “Telepítés most” gombra kattintva telepíthető.
Nem bajlódom a telepítéssel, helyette hoznék egy élő oldalról működő naptárat. A http://szombathelyigorogkatolikus.hu oldalon található felprogramozott és karbantartott naptár widge, illetve bővítmény működés közben, a különböző egyházi liturgikus eseményekkel feltöltve. Lássuk! 🙂
Ahogy telepítettük, beépül a bővítmény a megfelelő helyekre az adminisztrátori képernyőn. Innen felvehetünk naptár-eseményt, illetve mindenféle beállítást elvégezhetünk a naptárunkon. 🙂
A Coality sablonunkban ugyan nem a címlapon, de van lehetőség aloldalakon oldalsáv megjelenítésére. Ezt úgy is nevezik a WordPress terminológiában, hogy Widget-ek. A kettes képernyőn a Megjelenés / Widgetek menüpont alatt vagy a hármas képernyőn wysiwyg szerkeszthetjük.
A Testreszabás / General Settings / Page Options alatt jelölhetjük ki, hogy right vagy left vagy hogy egyáltalán léegyen-e sidebar.
Alap esetben az alábbi widgetek, azaz elemek közül választhatunk.
Van itt lehetőség kép, szövegrész, videók beágyazására, egyéni HTML-re, azaz weblap tartalomra, de van legutóbbi bejegyzések, hozzászólások, kategóriák illetve akár címkefelhő is. Ez a widget oszlop minden aloldalunk jobb oldalán fog látszani.
Helyezzünk el egy címkefelhőt a widgetek között! Drag’n’drop (húzd és dobd, értsd: egérrel) működik és a megjelenési sorrendet is megszabhatjuk. 🙂
Osztályozásnak a kategóriákat állítom be, mivel címkéink (azaz tag-ek) még nincsenek a weboldalon. Láthatjuk az oldalon egy mentés / frissítés után az eredményt! 🙂
Ebben a sablonban lehetőség van még négy lábléc (footer) widget-terület megadására is, ezt most nem részletezem. Nézzük a kész oldal widgeteit! 🙂
Láthatók a legutóbbi bejegyzések is, illetve az archívum is.
Továbbá a kategóriák, amely most megegyezik a címkéinkkkel.
A blog tartalom a voltaképpeni weblap tartalommal megegyezik. Blog bejegyzések különböző kategóriák alá – ezel különböző menüpontok alá – tartozó halmaza a tulajdonképpeni “hálózatos” honlaptartalom.
Ezután a megjelenő wysiwyg – what you see is what you get – szerkesztőben felvesszük a példa kedvéért a Kezdeményezések menüpont három almenüjébe – alkategóriájába – tartozó három bejegyzésünket. Ezek: Saját / Hazai / Nemzetközi kezdeményezések.
Látható, hogy a konkrét példában a jobb szélső blokkban bejelöljük a kategóriát. Ott a kipipált checkbox. Így járunk el mind a három oldalnál.
Látható az alábbi képernyőkivágáson a három blogbejegyzésünkből kettő a megfelelő menüpont alatt.
Így a “Kezdeményezések” menü alatt három új bejegyzés fog szerepelni, míg a három almenüpontja alatt egy-egy bejegyzés.
A nyitóoldalon azt angol eredetit átnevezzük “Legfrissebb bejegyzések”-re a hármas képernyő wysiwyg szerkesztőjében. Itt még számos egyéb paramétert is beállíthatunk, mint például a megjelenő bejegyzések számát, ami jelenleg három.
És akkor vessünk a nyitóképernyőnk alsó részére egy pillantást! Itt találjuk mind a három új bejegyzésünket egy-egy rövid szövegkiemeléssel.
Ennyire egyszerű weboldalat felépíteni WordPress-ben! 🙂
A sablon több helyütt is “nevesített” oldalakra – nem blogbejegyzésekre – támaszkodik. Ezeket az oldalkat az 1-es képernyő “Új” menüje alatt az “Oldal” almenü kiválasztásával, illetve a 2-es képernyőn az “Oldalak” menüpont alatt az “Új hozzáadása” gomb megnyomásával hozhatjuk létre.
A kapcsolat oldalt vegyük csak fel új oldalként! 🙂
Felhívnám a figyelmet egy apróságra. Nem tanácsos kirakni szövegként e-mail címet honlapra, mivel mindenféle robotok, rosszindulatú script-ek és programocskák automatikusan beolvashatják, és szét-spam-elhetik a leveles ládánkat! Ez komoly veszély! Én képet szoktam generálni az e-mail címből. Az alábbi webcímen ezt megtehetjük.
Ezután kapcsoljuk be a “Top Bar-t” (“felső sávot”) a “General Settings” / “Top Bar Options” menüpont alatt a 3-as képernyőn, majd hozzunk létre egy új menüt (TopBarMenü) a “Top Menu“-ként! Ezek után a honlap tetején keletkezik egy sötét csík, benne a Kapcsolat menüponttal. 🙂 Természetesen ebben a menüben célszerű több menüpontot is felvennünk a későbbiekben.
Ezek után nézzük meg a Hero szekciót. A címlapon, azaz a nyitólapon mozgunk. A Hero oldal annak egy szekciója: egy egész oldalon hirdeti, reklámozza a legfontosabb dolgokat, aktualitásokat a honlapon. Úgy állíthatunk be képet, és szöveget, hogy létrehozunk egy oldalt, címmel, és egy pár szavas tartalommal + beállítunk egy “Kiemelt képet“, majd a 3-as képernyőn kiválasztjuk a “Section: Hero” / “Hero Content” menüpont alatt a “Select a page” legördülő menüben az imént létrehozott oldalt.
A CallToAction szekció oldalát a Hero oldalhoz hasonlóan tudjuk beállítani. Itt egy aktuális, kihagyhatatlan üzleti ajánlatot helyezhetünk el – hogy marketingesen fejezzem ki magamat. 🙂
A “Szolgáltatásaink” beállításához először hozzunk létre három új oldalt; “Szállás“, “Programok” és “Egyéb” neveken. Kiemelt kép beállítása, satöbbi. Ezeket ki fogjuk linkelni a nyitólapra szolgáltatásokként. A kiemelt képet fogja kirakni a címlapra a rendszer. 🙂
A 3-as képernyőn a “Section: Services” menüpont alatt először is átírjuk a “Section Settings” alatt a “Section Title” mezőt magyarra (Szolgáltatásaink). Ezután a “Section Content“-ben beálltjuk a három oldalunkat. Ennyi! 🙂
Megjegyzés: ez a sablon angol nyelvű. Nyilván vannak magyar nyelvű sablonok is, sőt mi is lefordíthatjuk a sablont akár. Már ha megéri. Rengeteg ingyenes sablon van, próbáljuk meg a megfelelőt kiválasztani! 🙂
Blogbejegyzések, menük, kategóriák – de mindezt hogyan? A kategóriákat megfeleltethetjük menüpontoknak! Egyébként a kategóriák az október 5-ei post-ban is szereplő wp_terms és wp_term_taxonomy táblában vannak letárolva. 🙂
Először is hozzuk létre a kategóriákat. Ezt a 2-es, adminisztrátori képernyő Bejegyzés / Kategóriák menüpont alatt tehetjük meg.
Ahogy ezzel megvagyunk, hozzunk létre egy új menüt a 3-as képernyőn a Menük / Új menü létrehozása gombbal! A menü neve “Főmenü”, és “Primary menu”, azaz “Elsődleges menü”. Adjuk hozzá az öt kategóriánkat! Ennyi. A menü kész! Jobb felülre kékkel kirakta a WordPress-ünk az öt menüpontunkat. 🙂
Ha becsukjuk a szerkesztő felületet, és átváltunk az 1-es képernyőre, majd rákattintunk egy menüpontra, akkor a belső oldalaink kinézete tárul elénk. Még van azért min dolgozni, mire ebből működő honlap lesz! 🙂
Ha egy új (blog)bejegyzést készítünk, a kategória megadásával az előbb beállított menüpontok “alá” tudjuk pozícionálni a bejegyzésünket.
Vizsgáljuk még meg, hogy mire valók a tag-ek. Ezek az úgynevezett címkék. Pl. ahogy ezen a blogon, minden cikkhez rendelhetünk címkéket, és megjeleníthetjük az egészet akár egy címkefelhőben is! 🙂
Vannak alkategóriák is. Ha beállítjuk a szülő kategóriát, úgy felvehetünk alá alkategóriákat. És hogy hogyan vehetünk fel alkategóriákat almenünek? Simán! Csak beljebb kell húznunk eggyel az almenüket egérrel! 🙂
Mostanában, hogy WordPress-szel kezdtem honlapokat gyártani, több ingyenes sablont is kipróbáltam, és használok is a mai napig. Emlékszem, hogy 20 éve is már külön “generáltuk” a fejlécet és a láblécet. Ma még részletesebb lett a kép, de a lényeg aligha változott.
Az általánosan használt aloldali “layout”, azaz elrendezés az alábbi ábrán látható. A fejléc általában valami háttérképet és címfeliratot tartalmaz. A láblécben a copyright infó kerül, illetve az impresszum vagy egyéb linkek. A menüsor önmagáért beszél, nem részletezem. Beszélhetünk még a jobb oldali oldalsávról (sidebar) – ez lehet két oldalas is, esetleg baloldali. Ebben az oldalsávban vannak a widgetek. Mindenféle egyéb tartalmi elem; keresés, népszerű oldalak, friss hírek, etc. Ide kerülhetnek be bizonyos bővítmények (plugin-ok) is, pl. a “my calendar” eseménynaptár widget is. Végül, de nem utolsó sorban a WordPress alapvetően blog-oldalakhoz lett kitalálva – noha tud akár webshop-ot is -, ezért a tartalom részbe a bejegyzések (a post-ok) kerülnek. 🙂
Hegypásztor oldalunknak megfelelő sablont kell válasszunk a sok-sok lehetőség közül. Az adminisztrátori (2-es) vagy a szerkesztői (3-as) oldalon találunk menüpontot az alapbeállítású sablon (Twenty Nineteen) lecserélésére.
Rákerestem az “Új hozzáadása”, “Sablonok keresése” alatt a “sidebar” (oldalsáv, azaz oldalsávot tartalmaz) kifejezésre, majd kiszúrtam egy “Coality” nevű sablont, ami akár jó is lehet.
Ennek a sablonnak van egy “Elixar” nevű szülő sablonja. Mindkettő ingyenes, GNU (General Public License v3) licensszel rendelkezik, tehát szabadon másolható és módosítható is. 🙂 Ráadásul jó desktop gépre, tablet-re és okostelefonra is!
Telepíteni nem triviális. Mindkettő “.zip” archívját le kell tölteni, és három dologra kell odafigyelni. A “wp-content/themes” könyvtár alá kell bemásolni őket.
A szülő téma style.css-ében hogy van a téma név? “Theme Name: Elixar” – kis és nagybetű számít!
A gyerek téma könyvtárneve szülő-gyerek formában kell legyen a “themes” könyvtárban!
Mi van a gyerek téma style.css fejlécében (“Template: Elixar”)? Pont úgy kell elnevezni a szülő téma könyvtárát!
Innentől már csak be kell kapcsolnunk a Coality témát az adminfelületen. 🙂
Megjegyzés: általában igaz, ahogy erre a szabadon választott sablonra is, hogy van egy “nyitóképernyő” és az “blog aloldalak”. Beállítható – és ez nagyon gyakori, most mégse tesszük – hogy a blog aloldalak közül az index oldal legyen a nyitóoldal maga. Esetünkben marad a külön exponált nyitólap a maga sajátosságaival, amit a következő részekben szemléltetek.
Az alábbi checkbox-szal állíthatjuk be a Coality sablon nyitóoldal használatát a hármas képernyő wysiwyg szerkesztőjében.
Nézzük meg, hogy mit takar a sablonunk mobilbarátsága. Vegyük az alábbi részt a /var/www/html/hegypasztor/wp-content/themes/Elixar-Coality/css/coality-rtl.css file-ból.
@media only screen and (max-width:1023px){
#mobile-trigger-quick{text-align:left;padding-left:25px;}
.e-contact-right-head{float:right;margin-right:0;}
a#mobile-trigger{float:right;padding-right:25px;}
.sidr-main-opena#mobile-trigger{padding-right:278px;}
.sidr-quick-open #mobile-trigger-quick{padding-left:278px;}
.mobile-nav-wrap{right:0;}
#mobile-trigger i{margin-left:15px;}
.sidr ul li ul li a,.sidr ul li ul li span{padding-right:30px;}
#mobile-trigger-quick i{margin-right:15px;}
a#mobile-trigger-quick{float:left;}
}
Látható, hogy ha a képernyő mérete 1023 pixel alá csökken, átrendeződik az egész oldal. Legfelülre ún. hamburgermenük kerülnek, továbbá minden elem a nyitólapon és az aloldalakon is “egymás alá” kerül. Tehát tablet-en és mobilon más képet fog mutatni az oldalunk, ezzel együtt mobilbarát a kinézete. 🙂
Új honlapunkat összesen három különböző felületen lehet szerkeszteni.
1. Egyes képernyő, maga a honlap, szerkesztési lehetőségekkel az oldalon, illetve a felső menüsorban – http://localhost/hegypasztor/.
az 1-es képernyő elérhető a 2-es képernyőről: Vezérlőpult menüpont, Tekintsük meg a honlapot link, illetve bal felül Hegypásztor Kör Oszkó
2. Kettes képernyő, az adminisztrátori felület, innen minden módosítható, és itt lehet “bejelentkezni” is honlap tulajdonosként – http://localhost/hegypasztor/wp-admin/.
a 2-es képernyő elérhető az 1-es képernyőről: bal felül Hegypásztor Kör Oszkó
3. Hármas képernyő, ez az amit szerkesztel-látod szerkesztői felület (angolul: wysiwyg – what you see is what you get), itt változtatható a grafikai sablon – azaz az oldal kinézete -, szerkeszthetőek a fejléc, a menü, a blog oldal címfelirata, az oldalsáv és a lábrész – http://localhost/hegypasztor/wp-admin/customize.php.
a 3-as elérhető az 2-es képernyőről: Vezérlőpult menüpont, A honlap testreszabása gomb
a 3-as elérhető az egyes képernyőről is: Testreszabás menüpont
a 3-as képernyő bal felső X-re kattintva bezárható, és vissza tudunk jutni a kiinduló képernyőre, ez lehet az 1-es ill. a 2-es is 🙂
Tipikus szerkesztési folyamatok a következőek:
Sablon módosítása, a kinézet “belövése” – ez a 3-as képernyőn a “Bekapcsolt sablon” – “Váltás” gombbal, illetve ugyanide jutunk a 2-es képernyőn a “Megjelenés” menüpont alól
Új bejegyzés, média (pl. fénykép), illetve oldal – ez elérhető mind az 1-es, mind a 2-es képernyőkről – az 1-es képernyő felső menüsávja shortcut-okat tartalmaz a 2-es képernyő megfelelő menüpontjaihoz
Egyéb tartalmak (fejléc, menü, widgetek az oldalsávban vagy a lábrészben, lábrész) szerkesztése a 3-as képernyő megfelelő menüpontjai alatt elérhetőek
Az URL (Uniform Resource Locator), mint URI (Uniform Resource Identifier, egységes erőforrás-azonosító) többnyire szinonímája a webcímnek, holott valójában nem csak webcímet jelöl. Tény azonban az, hogy webcímként az ún. namespace-ben (névtér) egyedileg azonosít az egész világhálón egy helyet. 🙂
Akkor mostanra kezdjük érteni a cím előtagját és a portszámot. Mit lehet még belefoglalni egy URL-be? Lehet benne pl. felhasználónév és jelszó is! Pl. “ftp://felhasznalonev:jelszo@szervern.ev/konyvtar1/konyvtar2/“. Aztán megnézhetjük a szervernév utáni törtvonal (“/” – perjel) határolta részeket. Ezek egy alap Linux rendszerben az ún. Document root – web gyökér – könyvtárunkban sima könyvtárnevek a filerendszerben. 🙂 Az Apache webszerverünk fordítja át a külvilág felé webes tartalommá. Egy ilyen könyvtárban kérhetjük a szerverünket egy automatikus index oldal megjelenítésére, de az nem túl biztonságos. Általában egy index.php (dinamikus script) vagy index.html (többnyire statikus adat) file kell legyen minden ilyen publikus könyvtárban, hogy az Interneten is megjelenhessen a tartalma. Amit index.html file-ba teszünk azt a sima “/” cím alatt láthatjuk. Tehát ha az Apache Document root-unk “/var/www/html“, a hosztnevünk nextweb.hu, akkor a “/var/www/html/index.html” file az Interneten a böngészőnkben a http://nextweb.hu/ cím alatt látszódik. Megjegyzem, hogy a záró törtvonal a webcím végén nem fontos. 🙂
Szólnunk kell a speciális (pl. magyar ékezetes) karakterek sorsáról URL-ben. Ugyanis nem lehetnek benne igazán az ún. ASCII karaktereken kívül mások. A ” “, space – üres – karaktert pl. “+” jellel vagy “%20”-ként lehet kódolni. Részletesebben az alábbi link alatt olvashatunk erről.
Fontos lehet a DNS-ről korábban írtak (https://gvamosi.wordpress.com/2019/09/21/ethernet-bridging-switching-routing-es-a-linux-router-tablaja/) figyelembevételével az ún. virtuális hoszting témaköre. Egy feloldott IP-cím “alatt” több szervernév is van a gyakorlatban. Az Apache webszerverrel ezt ún. virtuális szerverek, hosztok (VirtualHost) konfigurálásával és futtatásával oldhatjuk meg. Így lehetséges egy webtárhely szolgáltatónál több webcím regisztrálása és kiszolgálása! Mielőtt azonban ISP-t (Internet Service Provider, azaz Internetszolgáltató) gründolnánk a lakásunkban, elmondanám, hogy azért ahhoz kissé több kell egy PC-nél (cluster-be, fürtbe kapcsolt számítógépek, terhelés-elosztás, azaz load balancing, RAID – redundáns, hibajavító-tűrő módon felépített háttértártömbök, etc.) 🙂
Visszatérve az URL-ekhez. Az URL-ekben, ahogy pl. egy google keresésben láthatjuk, kulcs-érték párokat is “átadhatunk” a szerver oldali programocskánknak (URL-ben lévő paraméterek a GET metódussal jutnak el a szerver oldalra): https://www.google.com/search?q=alma&oq=alma. Itt a “q” értéke “alma”, az “oq” értéke szintén “alma”. Így rákereshetünk a világ legjobb és legnagyobb keresőjében az “alma” kifejezésre. Elég csak a “q”-t megadni, de akkor nem láthattuk volna, hogy a “&” jel a kulcs-érték párok elválasztására való, míg ezeket a “?” választja el az URL első részétől. Na ez a nem keresőbarát. 😀 A google keresőmotorja nem keresőbarát. Persze minek is lenne az! 😀 A keresőbarát jóval közelebb áll a REST megközelítéshez. Világos, könyvtár-szerű, beszédes nevekkel ellátott URL-ek. Pl. ha ID kell bele, akkor nem “akarmi.php?id=111“, hanem “/akarmi/111“. A keresők a web feltérképezéséhez ún. robotokat használnak, automatikus programokat – ugyanúgy, akár az ember egy böngészőben, csak egy robot tölti le, és indexeli az oldalt. Amennyiben értelmes kifejezések vannak már magában az URL-ben is, úgy máris eggyel jobb helyen vagyunk a találati listán, mivel a keresők kulcsszónak fogják venni az URL-ben találtakat is! A WordPress rendszerünk szerencsénkre keresőbarát, “beszédes” URL-eket használ, ráadásul ún. “permalink“-eket is. Hiszen az is fontos, hogy fél év múlva is megtalálható legyen egy októberi írás, tehát legyen rá egy “permalink“, azaz egy állandó – és beszédes – hivatkozás. 🙂
Ide beszúrom – csak az érdekesség kedvéért egy kacsintás az enterprise világába -, hogy a REST HTTP szoftverarchitektúra témaköréhez tartozik a hozzá hasonlóan felépített ún. “RESTful Web services” is. Csupán hogy valamit írhassak a Webszolgáltatásokról (Webservice). 😀
Végül nézzük meg a leggyakoribb HTTP metódusokat, a GET és a POST témákat. A GET-ről írtam a google kereső URL megadásánál. Az nagyjából ennyi. A POST metódussal webes formokat, vagyis ürlapokat küldhetünk el a szervernek, ahol ezek a GET metódussal kapott kulcs-érték párokhoz hasonlóan feldolgozásra kerülnek. Egy file feltöltés pl. tipikusan POST metódussal történik. Bővebben az alábbi linkeken tájékozódhatunk. 🙂
Tehát már van egy honlap-vázunk WordPress-ben. De mi köze ennek az adatbázishoz? Ennek járunk ma utána. 🙂 A DbVisualizer egy JAVA-ban írt adatbázis-feltérképező szoftver. Van Debian “.deb” csomagban is, az alábbi linkről telepíthetjük.
Ezután jöhet a konfiguráció – új kapcsolat varázsló – pár lépésben. A DbVisualizer ún. JDBC-n (Java Database Connectivity) keresztül kapcsolódik a MySQL adatbázisunkhoz. Esetünkben reverse engineering-re fogjuk használni a szoftvert, azaz a kész adatbázisból nyerjük ki a “tervet”. 🙂
Megfelelő konfiguráció után a DbVisualizer gombnyomásra felrajzolja nekünk mind a 12 adatbázistáblát a “wordpress2019” sémában. Az alábbi ábra egy ún. ER-diagram (Entity-Relationship), magyarul EK-diagram (egyed-kapcsolat). A táblák közti kapcsolatok ugyan nincsenek jelölve, azonban indirekten léteznek. Ennyi az egész WordPress! 🙂
Egy adatbázison (sémán) belül az adatok táblákba vannak rendezve, azon belül mezők vannak, és sorokban adatok, hasonlóan egy fejléccel ellátott Excel-táblázathoz. Az adatbázisunk táblái (entitásai, egyedei) rendre:
wp_commentmeta
wp_comments
wp_links
wp_options
wp_postmeta
wp_posts
wp_term_relationships
wp_term_taxonomy
wp_termmeta
wp_terms
wp_usermeta
wp_users
Talán hihetetlenül hangzik, de a fenti 12 táblában minden WordPress oldal, blog bejegyzés (post), felhasználó (user), beállítás, megjegyzés és metaadatok – tehát minden elfér. Ha ügyesek vagyunk, megnézhetjük az egyes táblák mezőit is. Látható, hogy minden táblában van ID, azaz egyedi azonosító vagy elsődleges kulcs – lásd pl. wp_users tábla, bizonyos táblákban pedig hivatkozásként szerepelnek az egyedi azonosítók, ún. idegen kulcsként – lásd wp_usermeta. (Ezek volnának az indirekt kapcsolatok.) Nézzük meg e két tábla mezőit.
Ez az adatszerkezet egy gyakori “trükk” SQL alapú adatbázisoknál. Tetszőleges kulcsokkal (meta_key) tetszőleges értékeket, azaz meta adatokat (meta_value) tárolhatunk el egy felhasználóhoz. A “wp_usermeta” tábla értékeit a “user_id” mezőben lévő kulcsérték köti a “wp_users” táblához, miközben “umeta_id” néven egyedi azonosítója is van minden táblabejegyzésnek, azaz “sornak”. Később látni fogjuk, hogy miért jó dolog egyedi azonosítót adni minden adatbázis táblának. 🙂
Hogy mi az az SQL (Structured Query Language)? Egész röviden: önálló programnyelv; a séma és az adatbázis objektumok (pl. táblák) definiálása – DDL (Data Definition Language), az adatok lekérdezése (SELECT) – DQL (Data Query Language), az adatok változtatása (INSERT, UPDATE, DELETE) – DML (Data Manipulation Language), továbbá a DCL(Data Control Language) illetve a TCL (Transaction Control Language). Ennyi nagyjából. Bővebben az alábbi linken olvashatunk róla, magyarul.
A legtöbb webes alkalmazásnak az ún. CRUD felépítésnek kell megfelelnie. Ez pedig a Create (létrehoz), Read (olvas), Update (módosít) és Delete (töröl). A terminológia a perzisztens adattárolás alapja. Így tárolhatunk adatokat akár webes környezetben, ún. webes form-ok, azaz űrlapok segítségével. A CRUD-ot könnyen párosíthatjuk az SQL INSERT, SELECT, UPDATE és DELETE parancsokkal vagy akár a HTTP protokollal (bemutatása később). Részletek alább – sajna csak angolul.
És egy jó tanács a végére. Ne próbáljunk meg kézzel belejavítani a tábla-adatokba! Dobhat tőle egy hátast az egész WordPress rendszerünk. Elégedjünk meg az architekturális betekintéssel és mérnöki feltárással! 😀
Apache, MySQL/MariaDB, Perl/PHP 