Ebben a fejezetben megnézzük, hogy mik a főbb konfigurációs direktívái az Apache webszerverünknek, és hogy milyen főbb beépülő modulokkal rendelkezik, és ezek hogyan konfigurálhatóak, ti. moduláris a felépítése.
Van egy kisebb bemutató szócikk a magyar wikipédián, ez a https://hu.wikipedia.org/wiki/Apache_HTTP_Server cím alatt érhető el. Amit kiemelnék ez alapján az angol nyelvű szócikkből az, hogy a világ webes kiszolgálóinak majd egyharmadát 2020-ban az Apache 2-es szerver adta, míg a top 10 milló website 40%-át. Ez igen komoly részesedés. Továbbá azt is érdemes megemlíteni, hogy a magyarországi Internet hőskorában a 90-es években gyakorlatilag Apache volt vagy semmi. Mondjuk anno írtunk 20 soros saját webszervert is perl-ben. 🙂
Mindenféle Apache dokumentáció kiindulásául szolgáljon a hivatalos angol nyelvű weblap. E cikk keletkezésének idején az aktuális verzió a 2.4-es, webcíme a http://httpd.apache.org/docs/2.4/.
A konfiguráció rövid bemutatása a http://httpd.apache.org/docs/2.4/configuring.html cím alatt olvasható. A teljes fordítás nélkül beszéljünk pár részletről.
A konfigurációs állaományt httpd.conf-nak hívják, és saját fordításnál a /usr/local/apache2/conf könyvár alatt található. Az előreinstallált különféle disztribúciós csomagokban viszont a rendszer /etc könyvtárában találhatóak a különböző konfigurációs állományok. Nálam, Debian 10.5 alatt történetesen a /etc/apache2 könyvtár alatt rejlik minden beállítás. Ez egyébként nem is standard megoldású konfiguráció, de könnyen ki lehet találni a működését. Az Include direktíva (http://httpd.apache.org/docs/2.4/mod/core.html#include) teszi lehetővé a konfiguráció több állományra osztását, illetve beillesztését végsősoron egy konfigurációs file-ba.
Amennyiben a beálításban lehetőséget adunk az AllowOverride direktívával (http://httpd.apache.org/docs/2.4/mod/core.html#allowoverride), akkor az ún. .htaccess file-okban a különböző könyvtárainkban az ún. DocumentRoot könyvtár, azaz a webes gyökér könyvtárunk alatt felülírhatunk bizonyos beállításokat. Ez főleg <VirtualHost> direktívával történő konfiguráció esetén (http://httpd.apache.org/docs/2.4/mod/core.html#virtualhost), tehát virtuális szerverek, magyarul egy fizikai gépen több webcím üzemeltetése esetén hasznosak igazán – végső soron masszív többfelhasználós módban. Pláne szükségszerű, ha továbbértékesítjük a virtuális webhelyeket, hiszen így – bizonyos főbb biztonsági megfontolások mellett – minden ügyfelünk saját maga állíthatja be bizonyos dolgokat. Példa: .pl kiterjesztésű – többnyire perl – programkód ún. CGI-ként (https://hu.wikipedia.org/wiki/Common_Gateway_Interface) vagy akár beépülő perl modulként fusson. Ez mindenkor beállítás kérdése, mert hívhatnám akár .kutyafule-nek is ezeket az állományokat. Természetesen ezek a dinamikus tartalmat generáló programocskák pont így jelennek meg az URL-ben is a böngészőablakban kliensoldalon. 🙂
Nézzük meg a <Directory> direktívát egy konkrét példában.
<Directory "/usr/local/httpd/htdocs">
Options Indexes FollowSymLinks
</Directory>Ez azt jelenti, hogy a /usr/local/httpd/htdocs könyvtár – általában ServerRoot, ami az “alap” hoszt DocumentRoot könyvtára – mutasson könytár indexeket és “kövesse” a szimbolikus linkeket (részletek: https://gvamosi.wordpress.com/2019/09/08/jogosutsagkezeles-filerendszer-szinten/). Sok kis trükk és beállítási lehetőség, nem célom mindet bemutatni.
Az egész konfiguráció lényege tulajdonképpen az, hogy filerendszerben lévő könyvtárak, programocskák és állományok milyen módon kerülnek a webre, azaz a böngésző címsorába.
A modulokról is ejtsünk néhány szót. Betöltésük, ha jelen vannak a rendszerben, a LoadModule direktívával történik (http://httpd.apache.org/docs/2.4/mod/mod_so.html#loadmodule). Konfigurációjuk feltételes az <IfModule> direktíva segítségével történik (http://httpd.apache.org/docs/2.4/mod/core.html#ifmodule). Nyilván azért, hogy csak akkor hajtótdjon végre a beállítás, ha lehetséges, tehát a modul betöltött. Ez amúgy sima Linux dinamikus könytárként van megvalósítva. 🙂
A modulok listája az alábbi oldalon elérhető http://httpd.apache.org/docs/2.4/mod/. Nem teljes, vannak alprojektek is, mint például a FastCGI modul (http://httpd.apache.org/mod_fcgid/), amely segítségével a CGI-k folyton kiszolgálják a kéréseket – tehát a memóriában maradnak. Így gyorsabban futnak, mivel nem kell újra és újra “elindulniuk”. Ez a teljesítménybeli kérdéseknél lesz majd fontos.
Hasznos modulok a mod_cgi – CGI-k végrehajtása, a mod_cache – mindenféle gyorsítótárazás, a mod_proxy – proxy-szerver, azaz “előtét” (https://hu.wikipedia.org/wiki/Proxyszerver), a mod_rewrite – URL-ek szabály alapú átírása (így tűntethető el az a bizonyos index.php rész a CodeIgniter URL-ekből :)) vagy a mod_ssl – HTTPS biztonság.
