II. rész – Airbnb apartman foglalás – esettenulmány – PHP CodeIgniter keretrendszerben

Amint megígértem, ebben az évben folytatom, és remélhetőleg be is fejezem a webprogramozásról szóló online könyvemet. 🙂

Hogy jobban megértsük a webprogramozást, egy kis architektúrális ismertetőt kell tartsak. Általánosságban már szóltam a kliens-szerver felépítésről (https://wlammpp.wordpress.com/2019/10/03/mit-ertunk-webprogramozas-webfejlesztes-alatt). Egy webes alkalmazás a felhasználóval a böngészőn (browser) keresztül “lép interaktív kapcsolatba”. Ez azt jelenti, hogy a felhsználó egy böngésző ablakban illetve tabfülön keresztül látja illetve használja a grafikus felhasználói felületet (GUI – graphical user interface, ide tartozik még a népszerű Ui / UX Design fogalma, vagyis a felhasználói felület és élmény tervezés). A felhasználó az alkalmazás funkcióit a böngészőben megjelenő felületen keresztül éri el: elolvas információkat, regisztrál egy webes űrlapon (formon) keresztül, keres, navigál, “kattint” (click-el). Ezek közül komolyabb programozást az űrlapkitöltés és a keresés igényel, illetve a különböző grafikai látványelemek is.

Az egész webprogramozás illetve -fejlesztés azért tűnhet bonyolultnak, mert egyrészt kellenek a “szerver oldali” dolgok: egy adatbázis – esetünkben relációs -, amit az ún. SQL nyelven lehet manipuláni, lekérdezni, feltölteni, frissíteni illetve törölni (https://hu.wikipedia.org/wiki/SQL), továbbá egy beágyazott, illetve szerver oldalon értelmezett (ún. script) nyelv, ez a PHP 7-es verzió konkrét esetünkben (https://www.php.net/), amely a funkcionalitást, az “üzleti folyamatot” valósítja meg (implementálja). A PHP Hyprtext Preprocessor-nak hirdeti magát, ami azt jelenti, hogy a HTML nyelven (ez a weblapok nyelve) írt hypertext-be van beágyazva, amit a webszerverünk megfelelő modulja értelmez, amikor valaki az adott weboldalt a böngészőjében megnyitja. Tehát nincs előre lefordítva, mint például egy C nyelven írt kernel modul (Linux), hanem “on the fly” fordul (compile), és “fut” (run). Ezt szemléltetném is egy pár soros kódban.

<!DOCTYPE html>
<html>
<head>
<title>Lapcím</title>
</head>
<body>

<h1>Ez egy címsor.</h1>
<p>Ez egy bekezdés.</p

<!-- Ez egy megjegyzés. Ide jön a PHP kódrészlet. -->

<?php
phpinfo();
?>

</body>
</html>

Ebben a rövid kódrészletben (snippet) ún. HTML tag-eket láthatunk. Az eleje egy dokumentum típus megjelölés, majd html, head – fejléc, body – törzs olvashatóak. Látható, hogy <? ?> jelek között van a PHP kódrészlet, ami konkrétan egy hosszú és részletes kiírást eszközöl a szerverünk beállításáról, ha megnézzük böngészőben (írtam már róla itt: https://wlammpp.wordpress.com/2019/10/04/i-resz-wordpress-webfejlesztes-a-wordpress-telepitese). Ezek a tag-ek mind “kacsacsőrök” között vannak. Ez a leíró nyelvek sajátossága. Az XML is ilyen formátumú. 🙂

A HTML oldal önmagában statikus, ha pl. PHP kódrészletet nem tartalmaz. Lehet benne hivatkozás képre, hangra, videóra, tehát Hypertext, ugyanakkor nem igényel szerveroldali processzálást (feldolgozást). Ezért a szerveren statikus oldalként kerül kiszolgálásra. Erre általában az oldalt tartalmazó állomány nevének kiterjesztése utal, ez többnyire .html – PHP oldalak esetében pedig .php. A nagy különbség egy “honlap” és egy “webalkalmazás” között abban rejlik, hogy milyen és mennyi “kód” van mögötte és benne a szerveren, illetve a kliens oldalon JavaScript formájában, értsd: hogy mennyire interaktív. Alábbiakban egy kis összefoglaló a HTML struktúráról, a tag-ekről.

<!-- Nyitó és záró tag, közte a tartalom. -->
<tagnev>Töltelék.</tagnev>

<!-- Önmagában záródó tag (XML helyes), paraméterekkel. -->
<tagnev parameter1="ertek1" parameter2="ertek2" />

<!-- A legegyszerűbb "beágyazás". -->
<tag1>
<tag2 />
</tag1>

Ha ez már bonyolult volna, szólnom kell még a kliens oldalon fontossá váló komponensekről. Ezek az előbbiekben taglalt az oldalak alapvető struktúrájáért és megjelenéséért felelős HTML (Hypertext Markup Language – https://www.w3schools.com/html/), a látványért felelős CSS (https://hu.wikipedia.org/wiki/Cascading_Style_Sheets, https://www.w3schools.com/css/) illetve a dinamikus működésért felelős JavaScript (https://www.w3schools.com/js/) nyelveken implementált böngészőben futó, “héj” réteg. A könyv legelején taglalt MVC architektúra (Model – View – Controller) View – nézet rétegéről szól ez a kliens oldali rész. A dinamikus működést biztosító JavaScript, ha AJAX-ról (https://hu.wikipedia.org/wiki/Ajax_(programoz%C3%A1s)) beszélünk, akkor lehet “okos” Controller – vezérló működésű is, sőt bizonyos szempontból még Model – adatszerkezet érintettségről is beszélhetünk, amennyiben XML-formátumban történik az adatátvitel pl. egy kliens oldali űrlap (form) és a szerver oldali Controller között.

A szerveroldali részek azonban a Model és a Controller rétegbe tartoznak. Technikailag ugyan a View is a szerver oldalon van, ámde csupán a böngészőben válik látvánnyá. Ha jól implementáltuk (programoztuk) az alkalmazást, az architektúrális elveknek megfelelően, akkor elválnak egymástól a rétegek. Ettől áttekinthető és karbantartható marad a kódunk. Sokkal kisebb a hibalehetőség, illetve egyszerűbb továbbfejleszteni, módosítani és dokumentálni. Hogy ezt az architektúrális szétválasztást tényleg meg is tehessük, segítségül hívtuk a CodeIgniter (https://codeigniter.com/) keretrendszert (framework-öt).

A CodeIgniter-t (3-as verzió) egész egyszerűen letöltjük (https://codeigniter.com/download), és kicsomagoljuk a webszerverünk gyökér könyvtára alatt létrehozott “apartman” könyvtárba.

gvamosi@gergo1:/var/www/html$ sudo mkdir apartman
[sudo] password for gvamosi:
gvamosi@gergo1:/var/www/html$ sudo chown gvamosi:gvamosi apartman/
gvamosi@gergo1:/var/www/html$ cd apartman/
gvamosi@gergo1:/var/www/html/apartman$ cp ~/Downloads/bcit-ci-CodeIgniter-3.1.11-0-gb73eb19.zip .
gvamosi@gergo1:/var/www/html/apartman$ unzip bcit-ci-CodeIgniter-3.1.11-0-gb73eb19.zip
gvamosi@gergo1:/var/www/html/apartman$ mv bcit-ci-CodeIgniter-b73eb19/* .
gvamosi@gergo1:/var/www/html/apartman$ l
total 3836
drwxr-xr-x 14 gvamosi gvamosi 4096 Sep 19 2019 application
-rw-r--r-- 1 gvamosi gvamosi 2758337 Apr 6 11:30 bcit-ci-CodeIgniter-3.1.11-0-gb73eb19.zip
drwxr-xr-x 2 gvamosi gvamosi 4096 Apr 6 11:32 bcit-ci-CodeIgniter-b73eb19
-rw-r--r-- 1 gvamosi gvamosi 594 Sep 19 2019 composer.json
-rw-r--r-- 1 gvamosi gvamosi 6841 Sep 19 2019 contributing.md
-rw-r--r-- 1 gvamosi gvamosi 1117463 Apr 6 11:23 framework-4.0.2.zip
-rwxr-xr-x 1 gvamosi gvamosi 10255 Sep 19 2019 index.php
-rw-r--r-- 1 gvamosi gvamosi 1114 Sep 19 2019 license.txt
-rw-r--r-- 1 gvamosi gvamosi 2343 Sep 19 2019 readme.rst
drwxr-xr-x 8 gvamosi gvamosi 4096 Sep 19 2019 system
drwxr-xr-x 14 gvamosi gvamosi 4096 Sep 19 2019 user_guide

Ezek után megnézhetjük a “helyi” webszerverünket, hogy sikerült-e a telepítés. Írjuk be a kedvenc böngészőnkbe (én a Google Chrome-ot használom) a következő címet: http://localhost/apartman/. 🙂

Siker! 🙂 Jól látható, hogy vagy 5 nyelven kell tudnunk kódolni egy átlagos webalkalmazáshoz. 😀 Megjegyzem, hogy ez az esettanulmány ugyan konkrét példát mutat be, azonban általános érvényű az architektúrában és főbb irányelveiben.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s